Alapelveink
A Vöröskereszt XX. Nemzetközi Konferenciája (1965. Bécs) Jean Pictet munkája alapján konszenzussal fogadta el a Mozgalom egészére érvényes 7 alapelvet:
Emberiesség
A Vöröskereszt és Vörösfélhold mozgalom, amely abból az óhajból született, hogy a harcmezők sebesültjei megkülönböztetés nélkül segítségben részesüljenek, nemzeti és nemzetközi méretekben erőfeszítéseket tesz, hogy megelőzze és enyhítse az emberi szenvedést, bárhol következzék is be. Célja az élet, az egészség védelme, az emberi személyiség tiszteletben tartása. Elősegíti a népek közötti kölcsönös megértést, barátságot, együttműködést és a tartós békét.
Pártatlanság
A szenvedés enyhítésére törekszik, ebben csak a rászorultság mértéke szerint tesz különbséget, és elsőbbséget biztosít a legsürgősebb veszélyhelyzeteknek.
Semlegesség
Annak érdekében, hogy továbbra is élvezze mindenki bizalmát, ellenségeskedések során a mozgalom nem állhat egyik oldalra sem, és sohasem folytathat politikai, faji, vallási, illetve ideológiai természetű vitákat
Függetlenség
A mozgalom független. A nemzeti társaságok, miközben kormányaik segítői a humanitárius munkában, és alá vannak vetve országaik törvényeinek, mindig őrizzék meg önállóságukat, hogy mindenkor a mozgalom alapelveinek megfelelően cselekedhessenek.
Önkéntesség
A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörösfélhold önkéntes segítő mozgalom, amelynek indítéka semmiképpen sem lehet az anyagi haszonszerzés.
Egység
Egy országban csak egy Vöröskereszt vagy Vörösfélhold társaság létezhet. Mindenki előtt nyitva kell állnia. Emberbaráti tevékenységét az ország egész területére ki kell terjesztenie.