A Magyar Vöröskereszt története
A magyar szabadságharc leverése után, az 1867. évi kiegyezéssel létrejövő Osztrák-Magyar Monarchia csatlakozott a Genfi Egyezményekhez és megkezdődött egy bécsi székhellyel működő önkéntes segélyegylet szervezése. A Monarchia közös hadügyminisztere 1872. szeptember 21-én hivatalosan javasolta a magyar kormány elnökének és honvédelmi miniszterének az önkéntes egészségügyi szolgálat megszervezését. A magyar kormány elvben egyetértett a kezdeményezéssel, de ragaszkodott ahhoz, hogy az önkéntes egészségügyi szolgálatot Magyarországon külön és önállóan szervezzék meg.
1878. április 12-én megtartott értekezleten döntés született Ausztriában és Magyarországon önállóan működő Vörös Kereszt Egyletek szervezési és működési alapelveinek kimunkálásáról. I. Ferenc József jóváhagyta az eléje terjesztett javaslatot, majd 1880. december 5-én megbízta gróf Károlyi Gyula főrendházi tagot a magyar segélyegylet megszervezésével. Miközben az önálló magyar segélyegylet létrehozásáról folytak a tárgyalások a Monarchia csapatai 1878-ban megindultak Bosznia-Hercegovina megszállására. Ebben az időben már számos jótékony nőegylet működött Magyarországon. Ezek vezetői közös értekezletre gyűltek össze és elhatározták, hogy mozgalmat indítanak a Bosznia-Hercegovinában harcoló katonák, valamint az itthon maradt hozzátartozóik megsegítésére. Központi Segélyező Nőegylet néven gyűjtést kezdeményeztek. A kezdeményezés jelentős eredményét tapasztalva a Nőegylet vezetői elhatározták, hogy munkájukat állandósítják és az egész országra kiterjesztik. Bizottságot választottak, hogy a Genfi Egyezményeknek megfelelő Alapszabályt dolgozzon ki. Az elfogadott Alapszabály szerint 1879. március 27-én megtartott közgyűlésen megalakult a Magyar Országos Segélyező Nőegylet. A Nőegylet elismerésre méltó munkát végzett a Vöröskereszt eszméinek terjesztésében, kezdeményezésére bontakozott ki hazánkban az önkéntes és hivatásos ápolónőképzés. Vezetői részt vettek a Magyar Vöröskereszt megalakításában. Tehát joggal tekinthetjük őket a Magyar Vöröskereszt közvetlen elődjének. A királytól kapott megbízás alapján Károlyi Gyula megkezdte az önkéntes segélyegylet szervezését. Az alakuló közgyűlést 1881. május 16-ra hívták össze, melyen kimondták a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulását. A két egylet egyesülése 1881. május 17-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott együttes közgyűlésen történt. Az első elnök gróf Károlyi Gyula, társelnök gróf Zichy Nándorné lett. A központi választmány értesítette a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egyletének megalakulásáról és kérte felvételét a nemzetközi kötelékbe.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) 1882. január 20-án kelt körlevelében jelentette be a magyar egylet működését. A Magyar Vöröskereszt egyenjogú tagja lett a nemzetközi mozgalomnak és azóta is aktív tagja a Vöröskereszt Mozgalomnak. Az elmúlt 125 évben a Magyar Vöröskereszt megszakítás nélkül működik Magyarországon. 1919-tõl tagja a Vöröskereszt és Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének (IFRC).
 |
Kiadvány 2008..pdf [1 370 405 bytes] PDF dokumentum |